A 14 hónaposok értik, hogy értjük – és hogy nem értjük!

2020.5.5.

Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a babák értik-e, ha a jelenlétükben egy felnőtt félreért valamit. Vajon képesek-e követni azt, hogy más embereknek tőlük független gondolatai lehetnek, sőt másként értheti a nyelvet, mint ők? Ennek feltárására egy speciálisan erre a célra kifejlesztett EEG rendszerrel a babák agya által termelt rendkívül gyenge elektromos jeleket mértük, miközben ők egy bábszínházi előadást néztek.

A vizsgálat során úgy neveztünk meg egy tárgyat (pl. egy játék autót), hogy az a babák szempontjából helyes volt (azt hallották, „autó”), de egy velük szemben ülő Megfigyelő szempontjából téves volt (mert a Megfigyelő azt hihette, egy másik tárgy van ott, mondjuk egy plüss cica, amit a tudta nélkül cseréltünk ki a kisautóra). Eredményeink szerint a 14 hónapos babák ezt észreveszik, tudják, hogy a másik félreérthette a megnevezést.

Egy további kísérletből azt is megtudtuk, hogy a babák ilyenkor konkrét egyedi tárgyak reprezentációit (“gondolatokat”) tulajdonítják a Megfigyelőnek. Nem általában véve, egy bármilyen autóét, hanem annak a konkrét autóét, amelyet a Megfigyelő korábban látott. Ezt onnan tudtuk meg, hogy a Megfigyelő tudta nélkül az egyik autót egy másikra cseréltük, s ebben a helyzetben is hasonló eredményeket kaptuk, mint korábban. Az is kirajzolódott kutatásainkból, hogy a babák azt is képesek követni, ha a saját szempontjukból téves a megnevezés, míg a másikéból helyes. Ezt a helyzetet úgy teremtettük meg, hogy egyes esetekben az újonnan mutatott tárgyat helytelenül az előző tárgy nevével neveztük meg, így a Megfigyelő azt hihette, hogy a megnevezés pontos. A babák tudták, hogy a másiknak stimmel a megnevezés, annak ellenére hogy nekik nem.

Eredményeinkből arra következtettünk, hogy a 14 hónapos babák kifinomult beszédkövetési képességgel rendelkeznek. A szavakat a másik személy tudattartalmai, gondolatai segítségével is képesek értelmezni. Ez a képesség nagy segítség lehet a nyelv elsajátítás során, hiszen ezzel hatékonyan meg tudják szűrni a mindennapi kommunikációban gyakori félreértéseket, tévedéseket és hamis következtetéseket.



Az N400 hatás az 1., 2. és 3. kísérletben.

Az elektroenkefalográfia (EEG) segítségével képet nyerhetünk az agy működéséről és a kognitív folyamatokról. Az inger bemutatása után úgy 400 milliszekundummal éri el maximumát az N400 agyhullám, ami a nyelvi feldolgozás és beszédértés folyamatait tükrözi. Kutatásunkban ennek segítségével figyeltük meg, hogy a babák észrevették, amikor vagy nekik, vagy a másiknak, vagy egyikőjüknek sem stimmelt a tárgy megnevezése.

A felső paneleken a hátsó (parietaális) agyterületek fölött mérhető eseményhez kötött potenciálok (EKP) grafikonjai láthatók, vizsgálatok szerinti bontásban. Az agyi elektromosság negatív amplitúdója felfelé van ábrázolva, és az idősávon a 0 a hanglejátszás kezdetét jelöli. A zöld árnyékolás jelzi a csecsemők N400-ának időablakát (400-600 ezredmásodperc). Az alsó panelek, az egyes vizsgálatokon belüli kísérleti feltételek EKP-különbségének a topográfiai térképeit mutatják az N400 időablakában. A hidegebb színek nagyobb negativitást mutatnak, a piros gyűrűk pedig azt a régiót szemléltetik, amelyen az N400 amplitúdóját elemeztük.



A homloki (frontális) agyterületek fölött mért EKP válaszok egy pozitív amplitúdójú agyhullámot mutattak az 1., 2. és 3. vizsgálatokban egyaránt, amely akkor jelent meg, amikor a Megfigyelő hamis vélekedése miatt mást érthetett mint a babák. Ebből az agyhullámból következtetünk arra, hogy észrevették a babák, hogy a másik fél félreértett valamit. Még akkor is mérhető volt, amikor a 2. kísérletben a szó stimmelt mindkét félnek (így N400 válasz nem volt), de másik konkrét tárgyra utalt, és a tárgycsere miatt hamis vélekedése volt a Megfigyelőnek.

A felső paneleken a homloklebeny (frontális területek) fölött mérhető EKP grafikonjai láthatók, az egyes vizsgálatok esetében. A negatív felfelé van ábrázolva, és az idősávon a 0 a hanglejátszás kezdetét jelöli. A kék sávok jelölik az idő ablakot (300–500 ms), ahol a hatást találtuk. Az alsó panelek a kék árnyalatokkal jelzett időablakok EKP-különbségének topográfiai térképeit mutatják. A hidegebb színek jelzik a negatívabb amplitúdó különbségeket, a piros gyűrűk pedig azt a területet, ahol az agyi válaszokat elemeztük.



Az összefoglalót írta: Forgács Bálint és Zsoldos Rebeka

Kapcsolat

ELTE Babalabor



1064 Budapest,

Izabella utca 46.

(+36) 30 806 3000/5654

elte.babalabor@gmail.com

babalabor@ppk.elte.hu